Egymás eltorzult tükörképeivagyunk két szembefordítottröntgenképen. Egyik oldalonnagyobb koponya és kisebbérzelem. Mégis ugyanúgyárnyékol egy mellkasunkbarejtett szivattyú, a szív.Két átvilágított felsőtest,körbefuttatva indulatokkal:aranysárga vonalak. Közöttünkmint…

Mentem, két öklöm két ronggyá rohadt zsebemben.A köpeny vállamon már eszmévé szakadt.Szolgáltalak, Múzsám, menvén az ég alatt,s nem álmodott meg hejh! szerelmet senki szebben!Féltett nadrágomon nagy lyuk ékeskedett.Kicsiny Hüvelyk Matyi, rímet pergetve léptems mélán.…

Elgondolkodtak a dolgok,Döntéseket hoztak, helyeket cseréltek,Jött valami új, de megunta magát,Visszajött a régi, de régi volt:Álmos, szakállas, szétivott.Én meg azt mondtam, semmi baj,Bölcs már nem leszek, nincs rá idő,Marad a megváltás, az egyszerű.Volt egy jegyem, megnéztem,…

Rend van. Végre kérdéstelenül.Gyenge lüktetés a környék.Mielőtt összesöpörnéka színes őszt, minden kiderül. Lehetne végre félni, csak úgy.Mert fel fogsz majd tűnni, tudom.Forróság a nyári utakon.Vagy nehéz köd. Csak el ne aludj! Néhány kedves, szerencsétlenmondat vagy…

Tudodegy napon majdmindent megbocsát az ember.(Csak éppsemmit el nem felejt.)– És ezen a naponaz ember megöregszik.S egy napon majdmegtudja az emberhogy mindenki közelebb áll a másikhozmint hozzá bárki is.És ezen a naponmegérti hogy magányos.– És azt hiszi hogy meghasad a…

Ha valamit kimond, vonja vissza könnyen.Mint egy hősszerelmes, sózza el a könnyem.Kívánjon meg sokszor. Félnaponta, mondjuk.Legyen érthetetlen, mint egy bevarrt gomblyuk.Máskor hidegvérű. Ölje meg a csendet.Sose nyisson ajtót, ha más is becsenget.Ébren is a párnán pihenjen az…

Péntek este volt, de én csak mosogattam.Megint minden mocskos, megint csak miattam.Szétcsúszik az élet, mint tenyér a lúgon.Hiába térdelek, ordítom vagy súgom:Nem kértem, hogy add meg mindennapi harcom.Semmi sem valódi, csak egy kéz az arcon.Mocskosul tapadsz rám. Poháron…

Mindketten szilárdan hittékhogy hirtelen szenvedély fűzi össze őketA bizonyosság gyönyörködtetde a bizonytalanság még szebb.Sosem találkoztak azelőtt, így bizonyosan semmi nincs közöttük.De mi van, ha az utcákon, lépcsőházakban, folyosókon -talán már milliószor elkerülték…

Amikor kimondom: Jövő,az első szótag már a múltba vész.Amikor kimondom: Csönd,megsemmisítem.Amikor kimondom: Semmi,teremtek valamit, ami semmilyen nemlétbe nem fér.[Ford.: Csordás Gábor, Nagyvilág, 2012. április]

Álmodtam én és az álom, az álom én magam voltam.Kertben bolygtam, és magam voltam a kert, ahol bolygtam,a kert ahol bolygtam és bolygok, botlódva bozóttól bozótig,mint ki éjjel jár tapogatva, és az árnyaktól huzódik.Gonosz ligetben járok én, utamat nem látom előre,és mégis…