Zalán Tibor: Ablakok
2014.03.09. 19:31
A vonatablakon túl 
lassan leesik az alkonyValahol felsírsz-nevetsz
A légzésed is hallom
ahogy kikönyökölsz lé-
ted ablakán Olyan könnyed
mozdulatod amilyen
nehéz kicsorduló könnyed
vagy a semmi ablakán
át nézed arcom merengve
mint aki halottra lát
nézi de már nem hisz benne
a múltban esõ esik
s életet lehelsz vacogva
abba ami úgy volt a
tiéd hogy lehetett volna
[Holdfénytõl megvakult kutya, 2013]
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr65967037
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Demonia 2014.03.21. 19:10:31
gyönyörű ez is...
és nem mellesleg boldog blogszülinapot :)
s.c. 2014.03.21. 19:31:28
Boldog blogszülit! :)
Selene 2014.03.21. 21:42:47
Köszönöm! :)
El sem hiszem, hogy hétéves lett a blogom.
A költészet világnapján nyitottam, amely egyben a tavaszi napéjegyenlőség időpontja is. :)