szerelmedtõl bódult pillantásoknem tudtam hogy hazudoksuttogtam: melletted álloknem tudtam hogy hazudokfestménnyé színezett álmoknem tudtam hogy hazudokénekeltem: csak Tiéd vagyoknem tudtam hogy hazudokéjen át küldött pillangó-csókoknem tudtam hogy hazudokHolddal üzentem: Tiéd…

"kezek""hova visz?""elsõ és utolsó közös fotó :P"

Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked.Vártál ha magadról szép éneket,dicsérõ éneked én nem leszek,mi más is lehetnék: csak csönd neked.E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok.Ha rám így kedved van maradhatok,ülhetsz csak tûrve, hogy dal nem dicsér,se jel, se láng csak csönd,…

Mi hívogat? Szirénhangoknál hogylehet vonzóbb a hullámpalával fedettmegálló tövében megakadt négynaposújságpapír siránkozása? Tarkómona déli nap alattomos tûi rezegnek,fülemben a fába szorult féregnem lankadó zenéje szól. Önérzetemsebei lángolnak. Szénám rosszul…

„Ha írok, a hála érzése tölt el. Innen a megindult hang, hiszen úgy érzem, minden, az ínséges idõ is a vers megszületésének szolgálatában áll. Nem tudom, írtam-e verset valaha valamilyen okból. Akaratomon kívül, belsõ szükségbõl, teljes kiszolgáltatottságomban…

A nyári nap elkábítZuhan minden amit valaha tudtamAz idõ csókol, a világ elköszönZuhan minden, amit valaha tudtam...Ez minden amit valaha tudtamEgy halott sikítás elnémítKihív minden amit valaha tudtamItt vagyok, vesztettem és gyõztem...Kihív maga ellen mindenEgy halott álomban…