Mi hívogat? Szirénhangoknál hogy
lehet vonzóbb a hullámpalával fedett
megálló tövében megakadt négynapos
újságpapír siránkozása? Tarkómon
a déli nap alattomos tûi rezegnek,
fülemben a fába szorult féreg
nem lankadó zenéje szól. Önérzetem
sebei lángolnak. Szénám rosszul áll.
Bizonyos dolgok megadatnak, de
számomra nincsenek.
Minden ív papír fejlécén
ebbe a kérdésbe botlom: Meddig
szabad hazudnunk önmagunknak?

[A letakart óra, 2001]

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.