Garai Gábor: Közeg
2008.05.24. 12:09
Égi szivárvány-robbanásde neve nincs mégGyűrű a mellbelőtt vizennémán kering szétLomb-ernyőn madár-lebbenésde teste nincs mégHang lobban föl a fű hegyéns ellobban ismétFöldig villámló rémületsüket magasbanSzívig indázó…
Egy másik kedvenc Katie Melua
2008.05.24. 11:57
Garai Gábor: Kiszemelve
2008.05.24. 00:18
Mielőtt rámzuhan az alkony,mielőtt meg kellene halnom,még egyszer hadd legyekméltó leghívebb önmagamhoz;erős, de se hűvös, se hangos,csupán fölvértezettkis gondjaim önkénye ellen,ne a habzó fölszínt figyeljem,a tömény lényeget;a tétova esetlegességkifent…
Új zenei érintés
2008.05.23. 17:46
Megérint, gyógyít. A hang-hangulat tiszta, csengő harmóniája. Valami ilyesmi... nyugodt zsongó békét szeretnék magamnak. Jó hallgatni a lelkemnek. Katie Melua.
"...egymás sorsai vagyunk."
2008.05.23. 08:53
"Egyéni sors, amely másokétól izolált lenne, nem lehetséges. Alapvetően azért nem, mivel mi emberek összetartozunk, sőt, össze vagyunk kötözve. Ezért egymás sorsai vagyunk. Avagy másként fogalmazva: egymás életében mi vagyunk a sors, miként ők, a többiek…
Károlyi Amy: Ablak
2008.05.23. 00:40
Az ablak fontos. A van-nal, nincs-cselkapcsol össze, a bent-tel, kint-tel.Pár millió fényévet engedbesugározni a padlóra,mintha a sugár végcélja volna,hogy hozzád jusson -Gondold meg, kéz,ki az ablakot csukod,tárod,milyen kozmikus mozdulat,mellyel a mindenséget…
Éjjel
2008.05.22. 00:22
álmaim régesrégifilmkockákelőttem peregnekértelmet keresekösszeraknielsárgult képeket egymás mellészépen sorbanitt is egyott isaztán hirtelenvégehajnal szólongatérdes a hangja[Selene, 2007]
Mégis
2008.05.21. 21:19
Keserű keverék ízekkel etet megsors és idő,feledni kéne már előre a percetami holnap jő!S mégis megállít néha egy pillanats úgy szíven talál,hogy káprázó szemembe csillagok szikráznak,s elfakul a halál.[Hajnal Anna: Tűnődések. In: Olajos korsó, 1961]
Ihlet nyomán...
2008.05.20. 22:25
mi lehet szebb? - kérdedannál mint amikorbetakar a pillanatszempilládra eső ereds ha becsukod a szemednem is érzed, hogy sírtálnyár-estékről álmodtálamikor tölgy illatú szélborzolja hajunk selymétfázós zivatarban tűz égha egymást öleljük átde a perc ami betakar…