Üres...
2008.06.09. 18:27
...borospoharát
önnön falához
odakoccintva
cseng a csend
dér színű emlékről
libben a lélek
álomevő virágra
és szól egy szó
és cseng a csend
tétova üzenet
cseng-a-csend
iramlik a lét
sápad a fény
a mai felvonás
zene nélkül
véget ér
Függöny
[Selene, 2008]
önnön falához
odakoccintva
cseng a csend
dér színű emlékről
libben a lélek
álomevő virágra
és szól egy szó
és cseng a csend
tétova üzenet
cseng-a-csend
iramlik a lét
sápad a fény
a mai felvonás
zene nélkül
véget ér
Függöny
[Selene, 2008]
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr835969158
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
indilány 2008.06.09. 19:35:19
"cseng a csend" - nagyon tetszik ez a kép. Szép vers...
Selene 2008.06.09. 21:27:22
Köszönöm, indilány. Egyébként ez egy újévi vers. Szilveszterkor írtam. Eredeti címe: "Óév". Csak azóta módosult... kicsit olyan vagyok, mint Füst Milán, folyton módosítom, változtatom a verseim. :)
indilány 2008.06.09. 21:33:28
Ahogy változol... (:
Némelyiken én is változtatgattam. Ha hosszú ideig nem találkozunk össze, akkor esetleg megteszem.
Ilona 2008.06.11. 12:37:07
Mégis nekem riasztóan szomorú...nem tudom, mit módosítottál rajta. "borospoharát
önnön falához
odakoccintva
cseng a csend" és ugyanez megismételve, de "tétova üzenet"-ként...Én éreztem már hasonlót. Több, mint fájdalmas. -(
Szép vers.
Etsuko 2008.06.11. 20:13:10
nagyon tetszenek a verseid...
egy-kettőt néha idéznék... ha nem baj :)
"álomevő virág" :(
nagyon szép
Alessia 2008.06.11. 20:51:36
Minden rendben, Sel...?
Ilona 2008.06.12. 13:56:24
Üres...
Mostanában én is ezeket élem át és látszólag nincs okom, látszólag...
Selene, tovább kell lépni.
Hiányzol.
Selene 2008.06.12. 15:52:28
Etsuko: köszönöm szépen! Ez igazán megtisztelő. Bár az én verseim többnyire szomorkásak...
Alessia, Ilona: köszönöm Nektek az aggódást, - átmeneti ihlethiány és lelki nyűgök - jövök hamarosan...