Váci Mihály: Százezer út *

2008.06.01. 09:56




Én mindig másként gondolom,
amit elénk kínál a lét.
Ha rádnézek is - álmodom
egy velünk történő mesét.
Ha azt mondanám: - Jó, igen.
Ne vedd komolyan, el ne hidd:
- másodpercenként a szívem
igent biccent és nemet int.

Mert én magam is szüntelen
más vagyok, mint aki vagyok,
- sem az, akinek képzelem
sem az, ami én akarok
maradni, lenni: egyre más,
és mire elfognám, megint
új arc, szédület, kusza láz,
arcom rám soha nem tekint.
Bármely tükörben nézzem is:
- Megvagy! Idenézz! - sír, nevet,
de máris más, ahogy a víz
ragyogtat minden új eget.

Míg alszom tán ébren vagyok,
s ébren meg mélyen álmodom.
Hiszed - ölelsz, mint hű rabod,
s szíved tán épp elárulom,
és ha ellened vétkezem,
akkor hű sírásom keres,
s míg téged simít két kezem,
talán haragtól kék eres.

Mikor hozzád szegez a kín,
talán máshol feltámadok,
s ha hívnak csavargásaim,
mindig feléd vándorolok.
Rádnézek: - s hol vagy, nem tudom.
S bármit nézzek, az mind te vagy.
Elhagylak százezer úton,
hogy megleljem kapuidat.

És mindig másra vágyom,
mint amit szívből akarok.
Szomorún érzem fájón,
azt, ha boldog vagyok,
mikor a legforróbban élek,
legjobban gyilkolom magam,
s a legéltetőbb szenvedélyek
átölelnek halálosan.
Mert nincs határa semminek,
a van, nincs fojtva ölelik
egymást; ha dobban a szíved,
mindig meg is hal egy kicsit.
A van, a nincs két végű hinta,
és lengő hinta minden itt:
- ez mélybe dönt, szállni tanítva,
az zuhantat, míg felröpít.
Ha öröm hív - már vár a kín,
- a hinta egyre fel le száll,
ha égben vagy, lenn pokol int,
s ha mélyben - fentről fénysugár.

Ne kérj válaszokat, szívem.
Az igazságból is csak azt
tudom csupán, hogy elhiszem,
de nem azt tudom, hogy igaz.
Már másképp hiszem a világot
s régóta másképpen tudom.
De nem igaz, jó egy se - látod,
hát hagyd - majd újra álmodom.


* Ez egyik nagy-nagy kedvenc (lelkemből-szóló) vers, amely mindig új és új jelentéseket ad számomra, bármennyiszer olvasom.

A bejegyzés trackback címe:

https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr195969282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aliquid 2008.06.01. 12:43:51

Örülök, hogy ilyen hamar újra elérhetővé vált blogod :) A vers pedig nagyon tetszik...

Selene 2008.06.01. 12:51:34

Örülök, hogy örülsz. Én még nem annyira, de talán majd én is fogok (tudok), remélem.

atis 2008.06.01. 13:34:59

ez a vers maga a csoda

Selene 2008.06.01. 13:59:11

Bizony az...

Livia 2008.06.01. 19:35:21

Én is örülök, hogy visszatértél, már aggódtam, hogy hosszabb ideig "távol" leszel.:))

Selene 2008.06.01. 20:04:21

Köszönöm :) Azt hiszem, a szüneteltetés időnként visszatérő "téma" nálam, de azért köszönöm, hogy aggódtatok, Livia és Aliquid. :)
süti beállítások módosítása