Zajlik a lelkem

2008.05.03. 15:00

"... Rátágul minden érzék, hogy lássam
Az üres közöny helyett
Legalább rövid távon
A fényeket. Ha szerencsés vagyok,
Kitrappolom fáradalmait
Az évszaknak, talán majd
Összetákolok, lehet,
Valami lényeget. A csodákon,
Ha fel-fellángolások azok,
Majd túl leszek. És várom, míg beborít
Az újabb angyal szárnya,
Ha ritkán, eljön egy."

[Sylvia Plath. In: Varjú esős időben]


(Teljes vers olvasható a Sylvia Plath-blogomban)
 
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr575969646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása