"Hogy ne érezzétek az Idő rettentő súlyát..."
2014.06.01. 18:36
Rúgjatok be, szakadatlanul. Minden ebben van: ez az egyetlen kérdés. - Hogy ne érezzétek az Idő rettentő súlyát, mely vállatokat töri és a föld felé görnyeszt: be kell rúgnotok, szüntelenül. Csakhogy mivel? Borral, költészettel vagy erénnyel, ahogy tetszik. De rúgjatok be. És…
Károlyi Amy: Oda kell adni, ami van
2014.05.29. 12:26
Mindennek ára van,vagy ára lesz.Oda kell adni,ami van,hogy megkaphassuk,ami lesz.Oda kell adni asztalunk,oda kell adni ceruzánk,és tudni, hogy asztaltalans ceruzátlan lét vár reánk.Odaadni a takarónk,és langyosra fűtött szobánk,és tudni, hogy takaratlanés párnátlan lét vár…
Pilinszky János: Milyen felemás
2014.05.27. 10:50
Milyen felemás érzések közt élünk,milyen sokféle vonzások között,pedig zuhanunk, mint a kőegyenesen és egyértelmüen.Hányféle szégyen és képzelt dicsőséghálójában evickélünk, pedignapra kellene teregetnünkmindazt, mi rejteni való.Milyenmegkésve értjük meg, hogy aszemek…
Szabó Imola Julianna: kétszáznyolcvan nap
2014.05.26. 08:36
Bent lakik a csend. Puha. Dió a feje és pálcika a karja. Terítek neki mindenreggel, megvárom, amíg felébred. Kék. Hajnalban azt súgta, hogy ismer.Lassan nő ki, szűk leszek hozzá és nehézkes. Mégis alakít, belül gyúr, belülfonja át titkos ereim. Van erőm, Ő a hasam, a fejem.…