André Ferenc: idõretesz
2013.12.27. 18:00
lehunytan csobogunk valami fényköröknek
egy félszekrénynyi szerény erényben,
a tetszhalott csillagok göncölögnek,
a légbõl egy kivájt hiány kíséri léptem,
fröcskölõ percek precizitásában a méreg,
felpöckölt szemeinkbe hull a rend,
a kozmoszból, kösz de most nem kérek,
tömegvonzás és idõtlenség puhán egybeleng,
így csillámlanak össze a napok egymásba,
amíg a világmindenség beletódul egy kávécsészébe,
hogy aztán elkeveredjen, és szanaszétázva
süllyedjen a létezés abba a fukarul feteke lébe,
és összecsavarodik majd a szemhéjad,
a csillagok meglesik visszamaradt tekinteted,
mint alkalmi lepedõt, majd szanaszét szab,
és kicsavart idõd zsebedben magaddal viheted.
[Újnautilus, 2013. december]
egy félszekrénynyi szerény erényben,
a tetszhalott csillagok göncölögnek,
a légbõl egy kivájt hiány kíséri léptem,
fröcskölõ percek precizitásában a méreg,
felpöckölt szemeinkbe hull a rend,
a kozmoszból, kösz de most nem kérek,
tömegvonzás és idõtlenség puhán egybeleng,
így csillámlanak össze a napok egymásba,
amíg a világmindenség beletódul egy kávécsészébe,
hogy aztán elkeveredjen, és szanaszétázva
süllyedjen a létezés abba a fukarul feteke lébe,
és összecsavarodik majd a szemhéjad,
a csillagok meglesik visszamaradt tekinteted,
mint alkalmi lepedõt, majd szanaszét szab,
és kicsavart idõd zsebedben magaddal viheted.
[Újnautilus, 2013. december]
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr395967069
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.