így váltja egymást gyönyör fájdalom
bolond vagy gyermek vár örök igékre
higany-hideg hullámok a folyón
naparanyozta zöld szemed emléke

az idõ elmegy én meg itt maradtam
mi erõszakosabb víz vagy remény
a reménytelenség fut el alattam
zuhantam már emlékszem egyszer én

nem egyszer így változik fent s a lent

emlékre emlék vajon ki zokog
közel közel hogy határt nem jelent
se bõr se hús közös szinapszisok

hártyáin magasfeszültség szikrája
minden örömnek fájdalom az ára

[2012. július, Holmi]

A bejegyzés trackback címe:

https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr365967269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása