Minden szóban vannakablakok és lépcsőkcsillagokra és göröngyökrelátók -de túlsok mese-vonat ütközik összeködfakasztó füstben, szégyentelenül.Minél síkosabb a tér,annál kelendőbb a sínpár -én egy álomban lakom,s egy nádszállal beszélek,de nem tudom, hogy…

fénytelen napodmúlt-folyóba hulllegyen ez a télelfeledett mosolytőrző emlék temetőmertfényes tavasz jönhóolvadó reményegyetlenegyszerutoljára talánújra kezdhetedaz újrakezdhetetlent[Selene, 2009. jan.]

Felhõ árnyéka vonulvégig a napsütötte domboldalon,minden más árnyékot közömbösít:az aratók föltekintnek,a búza ringásba kezd,a forrás elámul,a nyúl fölriad,az ág moccan,a sas megáll.Mindenki s minden viszonyulvalamiképpen a változáshoz.Aztán folytatódik mindenott, ahol…