köröskörül a láthatatlan erdő
perzselt szárnyú paradicsommadarak
ki repül ott akit nem ismerek
égett szagú felhők sötét vonulása
tereket tervezni se hely se idő
csupa nemlét tölt ki posztumusz évez-
redeket
naponta elmondom neked
aki nem hallgatod
az el sem hangzott félmondatokat
s a feleleted
a fejem felett
röpíti át
végszó helyett
ezt a nem tudom hová
szálló litániát

[Scintilla, 1999]



A bejegyzés trackback címe:

https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr415969074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ametiszt 2008.06.23. 18:33:39

Sel...mindig minden csak akkor következik be,amikor megértünk rá így mindennek meg van a helye és ideje
süti beállítások módosítása