Petri György: Elégia

2012.06.15. 01:05

 
 
Ha nem vagy itthon, üres a lakás.
Én csak tátongok. Üresség vagy ûr?
Csupa menés vagyok, meg maradás,
jaj, miért hagytál ilyen egyedül.

Horgon, önmagam nehezékeül,
nagy halra várok. Lesz-e harapás?
Konzisztens vagyok, mint egy farakás.
Nézd csak! Madár vagy kõdarab repül?

Én zuhanok. Magamba, egyre beljebb,
és nem azért, hogy némi örömre leljek.
Vágyok egy szilárd, sík felületet -

nem tart soká, úgyis meg kell, hogy haljak!
- ez mostan a hányadik emelet? -
Hadd szürcsöljem ki, mint az osztrigát:
a Veleteket, Nélkületeket.

A bejegyzés trackback címe:

https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr915967333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Paladin 2012.06.28. 08:32:22

ismerős érzés :/

Selene 2012.07.17. 11:50:41

Paladin, mi van veled? - elvesztél...
süti beállítások módosítása