Valaki kérdez bennem, általam;
bár hogyan s mit kérdez, alig tudom:
szavának fénye, árnya, súlya van;
mélyrõl bukik fel, örvényes úton.
A válasz?
Attól függ, ki és honnan válaszol.
Talán az
õsök, századok homálya alól,
vagy a jövõ, mely messze valahol
csírázhat;
vagy mit az istenek sorsomba zártak
a lét magamra vállalt
mennyeibõl, poklaiból.


[Égõ türelem, 1975. In: Vázlatok egy önarcképhez]



A bejegyzés trackback címe:

https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr455967460

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása