Sass Sylvia: A pillangó álma

2010.05.28. 23:07

 
 
Honnan jöttem? Mivé lettem?

Átalakulás. Vonzás, mely húz a láng felé.
Éget, perzsel.
Megpörköl az elmúlás.
Repülni vágytam? Ikaruszként lezuhanok.
Miért nem megy a szárnyalás?
Túl nehéz a lét.

Súlyos homokzsákként gubbasztó gondolatterheim szétdobálom.
Szétszórom a szélben. Repüljenek szanaszét.
Majd megoldja a szél.
Szél Királya, szólítalak!

Könnyû lettem.
Megtanultam a leckét?
Mosolyogva lebbenek az égig.


[Az álmok éneke, 2009]

A bejegyzés trackback címe:

https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr135967548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ilona 2010.05.29. 00:22:43

Lélekvidámító vers és kép. Nekem is szélnek kell eresztenem a bánatomat, a gondjaimat. Örülök, hogy itt vagy újra.

amerika24 2010.05.29. 19:44:16

...a szél mindig segít...elviszi a bánatot...s hoz helyette valami egészen mást...valamit, amit talán majd megkedvelünk...:)

Selene 2010.05.31. 17:27:02

Nemrég fedeztem fel Sass Sylvia verseit, õ fest is. A kötete a saját alkotásaival illusztrált. Nagyon kellemes hangulatúak a versei. Örülök, hogy nektek is tetszik. :)

Selene 2010.05.31. 17:28:08

Milyen jó is lenne, ha csak szélnek ereszthetnénk a bánatainkat és elvinné jó messzire... !

Ilona 2010.05.31. 23:54:40

Örülök, hogy megírtad. Utána fogok járni Sopronban ennek a kötetnek. Kiváncsi vagyok a festészetére.
süti beállítások módosítása