Szabó Éva: Egy hullámos papagáj tûnõdése
2010.04.14. 14:14
Evett. Azután ivott, majd
szundított egy nagyot.
Felriadt. Nézte a gyöngyözõ
vizet, tálkában a magot.
Nem értette, hogy az aki
ott a tükörben látszik,
bóbiskoló önmaga, vagy
egy tollászkodó másik.
Már feledte a repülést,
az ülõrúdra szállva
apró, okos madárfejét
átölelte a szárnya.
Csak gyanítom, azon tûnõdött
- volt bõven ideje, ráért -,
hogy túl nagy ár a szabadság
egy biztos kalitkáért.
[Két csillag közt. Összegyûjtött versek, 1952-2001]
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr595967573
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
amerika24 2010.04.14. 22:29:51
...nagyon szép...:)azt hiszem utána kell néznem Sz.Éva verseinek...:)
Selene 2010.04.15. 18:05:30
Érdemes elolvasni a verseit, igazi kincs mindegyik. :) Bár õ nem elsõsorban költõ volt, de csodálatos hangulatlenyomatokat hagyott az utókorra.