A mindenség
értelme, hogy rendületlen mutassa lényegét?
Az életé,
hogy lássa és megismerje azt!
A költõé
a vers, amellyel kalitkát nyit és fészket rak a madárnak,
mely mindenben ott rejti szárnyát és szavát...
Ezért kutass!
Kutasd az anyagból - melynek szíved is része -, és a
térbõl - melynek a lelked is része - e rácsokat préselõ idõ
ajtaját... Kutasd a holt és leveles agancsok fészket rejtõ
mértanát.
Ezért keress!
Keresd mindenben a rejtett barlangok és források értelmes
és lelkes térképrendszerét.
Ezért írj!
Irjad meg a fehér lapok mûhelyében azt a verset, melyben
ott kísért a kalitka ajtaja... Küszöbén e térkép mértana...
És udvarán ott zöldül az ág és csontos, éles ujjai között ott
zeng fészkében az a madár!
Fölöttük
és
fölöttünk
a többi a lelkiismeret dolga már!

[Villámok mértana. Felhõk Árkádiából, 1986]

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.