Carl Orff: Carmina Burana
2009.01.20. 10:07
Ó, Fortuna,
hűtlen Luna,
állhatatlan, csalfa Hold!
Olykor megversz,
olykor kedvelsz,
nem jut hozzám bú és gond,
egyszer látlak,
eltűnsz másnap,
borul le rám nagy sötét,
elszáll minden
kedvem, kincsem,
bajt hoz rám csak föld és ég.
Szörnyű sors ver,
átkos sors ver,
forgat, mint rút, nagy kerék.
Balga végzet!
Semmi így lett,
amit adtál rég elénk.
Hajdan szépen,
vígan éltem,
hűtlen Hold már fényt nem ád,
kedvem, pénzem,
mit nemrégen
nékem adtál, mind elszállt.
Tőled féltem,
ez lett végem,
kedved hozzám csalfa volt.
Árván, félve
hullok térdre:
újra nagy légy, régi Hold!
Ez a sorsunk:
nyögve hordunk
mindent, mit bús végzet ád,
s bajban, jajban,
síró dalban
visszavárunk, Fortunánk!
[Pödör Ferenc fordítása]
O Fortune,
like the moon
you are changeable,
ever waxing
and waning;
hateful life
first oppresses
and then soothes
as fancy takes it;
poverty
and power
it melts them like ice.
Fate - monstrous
and empty,
you whirling wheel,
you are malevolent,
well-being is vain
and always fades to nothing,
shadowed
and veiled
you plague me too;
now through the game
I bring my bare back
to your villainy.
Fate is against me
in health
and virtue,
driven on
and weighted down,
always enslaved.
So at this hour
without delay
pluck the vibrating strings;
since Fate
strikes down the string man,
everyone weep with me!
hűtlen Luna,
állhatatlan, csalfa Hold!
Olykor megversz,
olykor kedvelsz,
nem jut hozzám bú és gond,
egyszer látlak,
eltűnsz másnap,
borul le rám nagy sötét,
elszáll minden
kedvem, kincsem,
bajt hoz rám csak föld és ég.
Szörnyű sors ver,
átkos sors ver,
forgat, mint rút, nagy kerék.
Balga végzet!
Semmi így lett,
amit adtál rég elénk.
Hajdan szépen,
vígan éltem,
hűtlen Hold már fényt nem ád,
kedvem, pénzem,
mit nemrégen
nékem adtál, mind elszállt.
Tőled féltem,
ez lett végem,
kedved hozzám csalfa volt.
Árván, félve
hullok térdre:
újra nagy légy, régi Hold!
Ez a sorsunk:
nyögve hordunk
mindent, mit bús végzet ád,
s bajban, jajban,
síró dalban
visszavárunk, Fortunánk!
[Pödör Ferenc fordítása]
O Fortune,
like the moon
you are changeable,
ever waxing
and waning;
hateful life
first oppresses
and then soothes
as fancy takes it;
poverty
and power
it melts them like ice.
Fate - monstrous
and empty,
you whirling wheel,
you are malevolent,
well-being is vain
and always fades to nothing,
shadowed
and veiled
you plague me too;
now through the game
I bring my bare back
to your villainy.
Fate is against me
in health
and virtue,
driven on
and weighted down,
always enslaved.
So at this hour
without delay
pluck the vibrating strings;
since Fate
strikes down the string man,
everyone weep with me!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr195968225
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.