Én nem futok.
Nincs mért. Nem kápráztat a pálma-ág.
Útszélen; árokparton,
A versenyen kívül
Szedem a novemberi ibolyát.
Én nem futok,
Távol a sértő zajtól, bántó fénytől
A Janus-arcú dicsőségtől,
Rendezgetem csokorba ibolyámat,
Ha valakit tarlómra fúj a szél,
A vágy, a nyugtalanság, vagy a bánat:
Más virág híján, mutatom neki
Novemberben kinyílott ibolyámat.
Ha kell: jó, ha nem: békesség neki.
Én nem futok.
Én nem akarok senkit utolérni.
Nem hatalomért, csak egy morzsa szívért
Vágyom a virágomat kicserélni.

[Egy eszme indul, 1925]



A bejegyzés trackback címe:

https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr385968481

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ilona 2008.10.24. 20:08:22

Istenem, most nagyon megsirattál....annyira így érzem magam. "... Nem kápráztat a pálma-ág. Útszélen; árokparton, A versenyen kívül Szedem a novemberi ibolyát. ...Távol a sértő zajtól, bántó fénytől A Janus-arcú dicsőségtől, Rendezgetem csokorba ibolyámat... ...Én nem futok. Én nem akarok senkit utolérni. Nem hatalomért, csak egy morzsa szívért Vágyom a virágomat kicserélni." Köszönöm ezt a nagyon szép verset, Selene.

Selene 2008.10.24. 21:48:59

Ilona, rám is hasonló hatással van ez a csodálatos Reményik-vers... és nagyon szívesen.

Némber 2008.10.26. 13:41:36

az az egy baj van az eszmékkel, hogy általában pár évtized, netán vészázad, és nevetségessé vállnak. ott volt például a kommunizmus, a szocializmus, a benne élőknek hinni kellett benne, utólag pedig.. hagyjuk. és most itt van a kapitalizmus. most csak úgy eszembejutott ez, bár a vershez semmi köze, remélem nem baj, hogy elmondtam.
süti beállítások módosítása