Formált képek az életemről
2008.09.04. 20:07
"Mindennek, ami történik, oly sokféle oka van; nem tudom, mindig a legigazabbat találom-e meg, ha egy okot keresek - és nem tudom, minden apróság éppen úgy történik-e, vagy csak sokszor gondoltam és mondtam úgy el azóta, és már magam is hiszem. Hallottam egyszer, hogyha az ember hegyes vidéken jár, néha csak egy pár lépést megy odább, és egészen megváltozik szeme előtt a tájkép; völgyek és ormok elhelyezkedése egymáshoz. Minden pihenőhelyről nézve egészen más a panoráma. Így van ez az eseményekkel is talán, és meglehet, hogy amit ma az élettörténetemnek gondolok, az csak mostani gondolkodásom szerint formált kép az életemről. De akkor annál inkább az enyém, és érdekesebb, tarkább, becsesebb játékszert ennél el sem gondolhatok magamnak."
[Kaffka Margit. In: Színek és évek]
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr315968618
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ilona 2008.09.08. 14:19:56
Pontosan én is így látom, gondolom a dolgokat. Azt, hogy minden valamiért történik és naponta felfedezek újat, amitöl másképp látok mindent. A régi gondolataim attól még az enyémek lesznek. Elég, ha visszaolvasok régi bejegyzéseket, leveleket, napló-részleteket. Mind-mind én voltam egykor és miért is tagadnám meg?...és ma is változni fogok valamitöl egy ici-picit biztosan. Jó ez, nem?...van benne valami reménykeltö izgalom, mivé tesz engem a mai nap vagy a holnap.
Selene 2008.09.09. 08:07:48
Jól megfogalmaztad, Ilona, én is pont így érzem. Lehet, hogy épp ez a "reménykeltő izgalom" ad értelmet az üres napoknak. Valamivel mindig gazdagodunk ~ vagy szegényedünk ~
ametiszt 2008.09.09. 08:17:10
a fájdalmas dolgoktól is gazdagodunk,erősebbek leszünk
néha évek telnek el,mire megértjük,mi mozgatta a dolgokat...