Gerrit Achterberg: A vég után
2008.06.02. 12:30
Együtt lobogtak ruhái és a szél
de akkor már vége;
szétpattant titka, ott beszél
valahol fenn a csillagokhoz, de ki vélte,
hogy így végződik, mi indult, mint remény,
mi minden elemet egybe fog,
egy marokba, s fut egy vérbe?
olyan remény,
hogy nem hittem benne én konok,
nem tudtam mért, s kezdeni vele mit fogok,
és nincs vége másutt nem lesz boldog
csak a végtelenben.
[In: Tóth Z. László: Csipke és tulipán, 2007]
Kép: Claudia Kleefeld
de akkor már vége;
szétpattant titka, ott beszél
valahol fenn a csillagokhoz, de ki vélte,
hogy így végződik, mi indult, mint remény,
mi minden elemet egybe fog,
egy marokba, s fut egy vérbe?
olyan remény,
hogy nem hittem benne én konok,
nem tudtam mért, s kezdeni vele mit fogok,
és nincs vége másutt nem lesz boldog
csak a végtelenben.
[In: Tóth Z. László: Csipke és tulipán, 2007]
Kép: Claudia Kleefeld
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr185969252
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ametiszt 2008.06.02. 21:51:10
ez nagyon szép...gyönyörű...
ölellek Sel :-)
Selene 2008.06.03. 10:02:32
Örülök, hogy tetszik, ametiszt, és remélem, jobban vagy már... ölellek.