Garai Gábor: Kilépni végre...
2008.05.27. 22:46
A lehető legegyszerűbben
csak azt kellene mondanom:
elpártolt tőlem a reménység,
és földhöz vert a fájdalom.
Aztán megkönnyebbülni, mintha
nem történt volna semmi sem,
és föllebbenni, mint a hinta,
forrni, mint tajték a vizen.
És nem törődni holnapommal,
élni - ameddig tart - a mát;
szembenézni a borzalommal,
ha végképp nem bírom tovább.
S kilépni végre önmagamból,
másokért élni, míg lehet;
míg önfeledtségem lerombol,
s újjáteremti lelkemet.
[Indián nyár, 1981]
csak azt kellene mondanom:
elpártolt tőlem a reménység,
és földhöz vert a fájdalom.
Aztán megkönnyebbülni, mintha
nem történt volna semmi sem,
és föllebbenni, mint a hinta,
forrni, mint tajték a vizen.
És nem törődni holnapommal,
élni - ameddig tart - a mát;
szembenézni a borzalommal,
ha végképp nem bírom tovább.
S kilépni végre önmagamból,
másokért élni, míg lehet;
míg önfeledtségem lerombol,
s újjáteremti lelkemet.
[Indián nyár, 1981]
A bejegyzés trackback címe:
https://selenidea.blog.hu/api/trackback/id/tr905969304
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
indilány 2008.05.27. 23:36:34
Mikor megláttam a képet, már biztos voltam benne, hogy a vers is tetszeni fog. (:
Ilona 2008.05.28. 06:25:19
Csodálatos képet választottál!
Szeretném elvinni magamnak, megtehetem?
Selene 2008.05.28. 08:17:59
Örülök, hogy tetszik Nektek.
A képet pedig természetesen el lehet vinni - szabadon fehasználható. :) A verset nem, mert az csak a Gáboré. :D
ametiszt 2008.05.28. 08:44:12
gyönyörű a vers is,a kép is...
ölellek
Alessia 2008.05.28. 08:54:19
Mostanában olyan verseket teszel be a blogba, hogy mintha én tettem volna be a blogba.... Érted.....! :D