csodakvasara.jpg

Egyszerű csoda:
hogy sok egyszerű csoda van.

Megszokott csoda:
az éjszaka csendjében
láthatatlan kutyák csaholnak.

Egy csoda a sok közül:
egy lenge kicsi felhő
képes eltakarni a nagy és nehéz holdat.

Több csoda egyszerre:
égerfa tükröződik a vízen,
sőt balfelé esik a jobboldala,
sőt koronájával lefelé nő,
és egyáltalán nem ér feneket,
pedig sekély a víz.

Mindennapi csoda:
gyenge és közepes erősségű szél,
vihar esetén heves széllökések.

Kézenfekvő csoda:
a tehenek tehenek.

Még egy, ez se rosszabb:
épp ez a gyümölcsös
éppen ebből a magból.

Csoda frakk és cilinder nélkül:
szétröppenő fehér galambraj.

Csoda, hisz mi lenne más:
a nap ma három óra tizennégykor felkelt,
és tizenkettő nulla egykor lenyugszik.

Csoda, ami kelleténél kevésbé lep meg:
hogy ujjaink száma tényleg kevesebb hatnál,
négynél viszont több.

Csoda, ami majd kiszúrja a szemünket:
a mindenütt jelenvaló világ.

Ráadás csoda, aminthogy ráadás minden:
az elképzelhetetlen
elképzelhető.

[Csodák vására , 1988]

1.

A napok egyre rövidebbek,
mégis egyre több fér beléjük,
mert egyre öregebbek vagyunk,
talán bölcsebbek is, reméljük.
Nem sietünk többé, a dolgok
valamiért mégis bevárnak,
vagy észrevétlenül szárnyunk nőtt,
mint egy angyalnak, vagy madárnak.

2.

Kinőtt a szárnyunk észrevétlen,
talán valami kárpótlásul,
nem érezzük a csapkodását,
csak hogy a látóhatár tágul,
és emelkedünk, magasabbra,
s mire végül a testet odalent
hagyjuk, a földi zűrzavarból
kirajzolódik lassacskán a rend.

3.

A rend lassan kirajzolódik
a hangyák és a madarak
vonulásából, a márványba
kövült hajdani csigaházak
rajzolatából. A sok kis darab
mögül felsejlik valami egész,
és tollainkról, mint a víz, pereg
le apró gyöngyökben a rettegés.

[Bárka, 2011. március]

 

talan_valami.jpg

Evez velünk

2015.01.03. 15:51

ido.jpgimbolygó ladikjában
evez velünk az idő

 

kikötünk-e
valaha valahol
sértetlenül vagy
soha már?
benne maradunk
a valóság végéig
vagy a végtelenségig?

[Selene, 2014. december]

Pilinszky János: Az ember itt

2014.12.26. 23:47

Az ember itt kevés a szeretetre.azemberitt.jpg
Elég, ha hálás legbelűl
ezért-azért; egyszóval mindenért.

Valójában két szó, mit ismerek,
bűn és imádság két szavát.
Az egyik hozzámtartozik.
A másik elhelyezhetetlen.

[Szálkák, 1971-1972]

Jónás Tamás: Igények

2014.12.23. 23:32

A testnek kell a lélek. Léleknek kell a test? igenyek.jpg
Vak, esti denevérek.Repülni egy se rest.
Mint érzékeny fiókok, kihúzni nem szabad.
Munkaszüneti nap lesz. S a munka megmarad.
Lassan folyó patakban zörgő malomkerék.
Az emberek pihennek, vigadnak Istenék.
Ledörzsölte a bőrét a Földdel a kis ég.
Pihenni, csak pihenni. A többi semmiség.

[Lassuló zuhanás, 2013]

szemek.jpg

a szemek görbetükrei mögé
rejtett események
mintha az élet értelmévé
a lét lényegévé változnának
az ál-őszinteség pillanataiban
és mi nem értjük
hogyan is élhettünk eddig
ezen az elferdült világban

[Versek]

Arabella Salaverry: Szerelmek

2014.12.18. 23:35

szerelmek.jpg

Léteznek mindenkori
és mindenkorra szóló szerelmek.

Földeket,
országokat,
kontinenseket bejáró szerelmek.

Szerelmek, amiket az időben
ültetnek el,
csíráznak ki,
érnek meg,
illatoznak,
és tartanak,
és örökké kitartanak.

 

Tegnapi,
mai
és holnapra szóló szerelmek.
Gyengéd szerelmek.
Pókhálók,
amiknek nem okoz kárt a szél.

Bőr nélküli érinthetetlen szerelmek.

Minket az élethez kötő fonalak.

Ifjúságtól illatozó szerelmek.
Szerelmek, amik tartanak
és örökké kitartanak.

Eltűnnek és visszatérnek,
növekszenek,
remegnek,
bőr nélkül, érinthetetlenül,
szó nélkül.

Tegnapi,
mai
és holnapra szóló szerelmek.

Mindenkori
és mindenkorra szóló szerelmek.

[Ford.: Dabi István]

Kiss Dénes: Időző

2014.12.02. 00:59

Meg kell fejtenem, ki vagy,idozo.jpg
mit akarsz velem,
mennyi benned az áhitat,
a barátság, a szerelem?
Visz-e szorongás
napfényes utcákon át
az élesre csiszolt őszben,
hol mint kristályrácsok
villantják puszta fakoronák
a Nap cserepeit,
s pókháló ejti csapdába
az időtlent.

Meg kellene fejtenem e nagy
szelidgesztenyék alatt
vonásaid keresztrejtvényét,
csönd-kondító pillantásodat,
s ki vagyok neked,
te nekem ki vagy?
Hadd tudjam meg
e tiszta szavú őszben,
amiért e végtelen pillanat
ragyogó tisztásán
elidőztem.

onarckep.jpgnem olyan vagyok mint mások
azazhogy éppen olyan vagyok mint mások
sose érkezem meg időben
s mindig nem vártan bukkanok fel
azt mondják nincs semmi jövőm
s hogy a múlt után kutatgatok folyton
mindig csak az árnyékban állok
s cipelem ezt a barna kézitáskát
(olyan könnyen felejtek)
ám álmodozni is tudok
arról álmodni hogy időben
bukkanjak fel a megfelelő helyeken
mivel: valamit elmondanék ott szívesen
azaz szeretném hallatni a hangomat
olyan örömmel mondanám el:
hogy láttam itt mindezt
hogy mindezt itt megőriztem magamban

[Kezek és emlékezet, 1998]

utolso.jpg
ez az utolsó vers

hozzád

nem lesz már több
mondtam
azzal
bélyeget tettem a levélre
és beejtettem
a négyszögletű lapos szívet
a levélszekrény szűk résén

az emberek most vigyázva járnak
a postaláda körül
egyre kérdve
mi történt
tán egy madár költözött
a ládába
s csapdos szárnyával a falán
és már-már
énekel

[Fordította: Zsille Gábor]

süti beállítások módosítása